szederkeny

Könyves ábécé a Tiszaszederkényi Fiókkönyvtárban - magyar kortársak közelről "D"

Új hónap, új könyves ábécé. A Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár csatlakozott a központi könyvtár 2023-as tematikus ajánlójához. Minden hónapban bemutatjuk a fiókkönyvtárban található, egy-egy betűhöz tartozó kortárs magyar szerzők műveit.

Áprilisi ajánlónkba a "D" kezdőbetűs szerzők kerültek.


KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:

📌 Könyves ABC - ábécé szerint a könyvrengetegben. Magyar kortársak közelről "D". Válogatás a központi könyvtár állományából

📌 Könyves ábécé 


Dalos György: Az istenkereső

Dalos György 1943-ban született. Füst Milán-díjas magyar író, műfordító, költő. 1995 óta Berlinben él, a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja, egy berlini hetilap szerkesztője.

A történet az 1959/60-as tanévben játszódik, főhőse Kolozs Gábor fiúgimnáziumi tanuló, aki beteg, depressziós apjával és hisztérikus, agresszív anyjával él nagy szegénységben, negyvenkét négyzetméteren. Kolozs Gábor, aki addig az átlagnál is rosszabb tanuló volt, s aki rendszeresen lóg az iskolából, bizonyos tárgyakat képtelen megtanulni, váratlanul csodálatos énektudásával tűnik ki az iskolában, s később különös képességet fedez fel magában: mindent igen gyorsan meg tud tanulni, s bár továbbra sem ért egy szót sem a matematikából vagy a kémiából, hamarosan kiemelkedő eredményeket ér el. Az iskola igazgatója, Ludasi, a lángoló hitű kommunista nevelő, szeretné saját pedagógiai sikerének elkönyvelni, ha a fiút kiemelhetné, jó tanulót és KISZ-tagot faraghatna belőle. Pauliknak, az ugyancsak lángoló hitű keresztény tanárnak, aki 56 miatt büntetésből csak éneket taníthat, ugyancsak szemet szúr a fiú: meglátja benne az istenkeresőt, akit a hit, a vallás kérdései erősen foglalkoztatnak, s akit talán jó útra téríthet. Ludasi és Paulik, mint valamilyen középkori moralitásban a Lélekért harcoló két Erő mérkőzik meg… 

Raktári jelzet: D 15



Darvasi László: Virágzabálók

Darvasi László (álnevei: Szív Ernő, Eric Moussambani) 1962-ben Törökszentmiklóson született. József Attila-díjas magyar pedagógus, költő, író, újságíró, szerkesztő.   Írásművészete emberi tévelygésekkel, kudarcokkal és örömökkel teli, egyszerre hétköznapi és különös alakok sorát vonultatja fel. Novelláiban, tárcáiban, regényeiben egyaránt érvényre jut mondatainak szépsége és fájdalma, mindenek feletti igazsága. Elemi erejű, artisztikus, egzisztenciális színezetű elbeszélői vágya az életet történetté, a történetet életté változtatja. Írói világa finom szövésű, áttetsző mese.

Nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik, valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.

Raktári jelzet: D 27


Da Silva Katalin: Egy boldog asszony

Ahogy ​mondani szoktuk, mindannyiunk élete kész regény, tele váratlan fordulatokkal, könnyekkel, kacagással. Da Silva Katalin első könyve azonban nem akármilyen történetet mesél el. 

Önéletrajzi dokumentumregénye több mint három évtizedet ölel át: a fiatal magyar lány megismerkedését magas, vonzó csokoládébarna szerelmével, későbbi férjével, a hetvenes években hazánkban tanuló afrikai ösztöndíjassal. Szülői kitagadtatását, első gyermeke megszületését, magyarországi küzdelmét, bánatát, örömét, s kivándorlásukat a fekete földrészre. A családdal együtt elkísér a könyv az oly sokszor megörökített varázslatos Afrikába, hogy e boldog asszony vágyain, szerelmén, csalódásán át ismerjük meg az ottani élet hétköznapi harcait, apró győzelmeit, vereségeit. És azt, hogy milyen egy fehér asszony élete a furcsa, szeretnivaló bissau-guineai emberek között, s az eleinte ismerős, később idegenné váló fekete férje oldalán.

Raktári jelzet: D 28


Dés Mihály: 77 pesti recept, gasztronómiai anyaregény

Dés Mihály 1950-ben született Budapesten. Magyar író, műfordító, szerkesztő, újságíró. Dés László zenész, zeneszerző bátyja.  

Fergeteges családregény, főzési szentháromsággal és konyhai tízparancsolattal ellátott gasztronómiai útmutató, különleges, ám – ennek ellenére – megbízható szakácskönyv, bájosan vicces képeskönyv és mindenekelőtt szeretetteljesen csipkelődő anyaportré: ennyi s más semmi Dés Mihály letehetetlen új könyve, amelyet a szerző édesanyjának, a legendás Sütimamának élete és étele ihletett.

Raktári jelzet: D 54


Dézsi Desirée: Hol vagy, tigrisem?

„A pénzügyi szakmában eltöltött hosszú időszakot felváltotta az, ami igazán az érdeklődésem: a könyvszakma. Írom a saját műveimet, fordítok, szerkesztek. És minden évben jelenik meg egy-két mű, ami a könyv iránti szeretetemet és a világ dolgai iránti érdeklődésemet tükrözi." Dézsi Desirée  

Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély néha szelíd és érzelmes is tud lenni, máskor olyan bizarr és követelőző, mint a kötet címe, de az írónő mindig lebilincselően mesél a női lélek gazdagságáról és az érzéki élmények sokszínűségéről.

Raktári jelzet: D 60


Dévai Nagy kamilla: Versvigasz

Dévai Nagy Kamilla Anikó 1950-ben született Budapesten. Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, előadóművész, tanár, érdemes művész, a Krónikás Zenede alapító igazgatója.  

„Úgy kezdődött az egész, hogy…"újjászülettem" 1996. január 22-én, és csakugyan „csontvirág nyílt homlokomon." A Magyarok fénye című millecentenáriumi estém után Gyöngyösnél autóbaleset ért. Hónapokig ágyhoz láncolt az agyrázkódás, így született meg az írások egy része. Fogadják szeretettel és megbocsátással, hogy az éneklés mellett tollat is ragadtam. Talán lesz, akinek a „versvigasz" enyhet adhat majd…" Dévai Nagy Kamilla

Raktári jelzet: D 59


Duba Gyula: Őrvénylő idő

Duba Gyula 1930-ban született Hontfüzesgyarmaton. József Attila-díjas szlovákiai magyar író.  

Duba ​Gyula új regénye a szlovákiai magyarság közelmúltjának két évtizedes korszakát ábrázolja egy képzeletbeli Garam menti falu – Füzesnyék – lakóinak sorsán keresztül. A korszak kezdete tele van drámai eseményekkel: lakosságcsere, szövetkezetesítés, életformaváltás. Mindez történelmi félmúlt immár.

Duba Gyula egy életforma pusztulásáról ír elégiát, a születő új életforma nézőpontjából. A gazda halála a regény végén így válik jelképessé is anélkül, hogy a szerző elrugaszkodna a leíró nagyrealista regényforma konvencióitól. Füzesnyék lakóinak a sorsa szinte az egész szlovákiai magyar népközösség sorsát sűríti, foglalja össze. Mindaz, amiről a szerző beszél, úgy válik magasrendű irodalmi alkotássá, hogy minden szaván rajta van a történelem kérlelhetetlen gépezetének pecsétje.

Raktári jelzet: D 93

Japán - a felkelő nap országa és Kína - a legek or...
Új könyveink márciusban III.

Kapcsolódó hozzászólások

 
tujv UJ logo central feher