A Tisza szabályozása
2026. április 26-án, a Tájházak Napja rendezvény keretén belül nyílt meg a „Villa Scederkyn” Tájház új, időszaki kiállítása “A Tisza szabályozása” címmel.
A szabályozás előtti Tisza egy természetes, kanyargó, ártéri folyórendszer volt, rengeteg mellékággal, mocsárral és időszakos vízterülettel, mely rendkívül gazdag élőhelyet biztosított a halak számára. Az árterület dús növény- és állatvilágáról nem is beszélve. A beavatkozás szükségessége a 19. századra mégis egyértelművé vált: a gyakori árvizek, a rossz közlekedési viszonyok és a korlátozott mezőgazdasági területek komoly akadályt jelentettek az Alföld fejlődésében. A folyó ősi árterülete kereken 2 millió hektárra rúgott, s ebből csaknem fél millió hektár volt az állandóan vizes, mocsaras, lápos terület. Az árvízmentesítés legelső és legégetőbb feladata a (Tisza)Dob és (Tisza)Szederkény közötti Tisza-kanyar átvágása, az ún. „nagy átmetszés” volt. 1846-ban maga gróf Széchenyi István tette az első kapavágást Dobon. A medret teljes mélységében 1858-ra ásták ki, a víz átfolyása pedig évtizedek alatt ment végbe. A régi mederben állóvizek, holtágak jöttek létre. Ami pedig a Sajót illeti: alkalmazkodott az új helyzethez és belefolyt a Tisza régi medrébe. Hossza így 10 km-rel megnőtt, Szederkény pedig két folyóval lett határos.
A kiállítást a Damjanich János Múzeum, a Duna Múzeum, a Tiszadadai Tájház és a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményének anyagából állítottuk össze.
Tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás igényelhető FERENCZIK-LÉVAI FANNI muzeológustól a következő telefonszámon: 06-49/548-445 ; e-mailben: a
(C) 2023 | TISZAÚJVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR | Készítette: TPMH