Autós etikett

A legtöbb autós etikett szabály megjelenik a KRESZ-ben, vagyis a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásában, de mégsem minden.

Már a KRESZ-tanfolyam során felhívták a figyelmünket az úgynevezett bizalmi elvre, melynek alkalmazása a biztonságos közlekedés alapfeltétele. A bizalmi elv értelmében minden közlekedőnek ismernie kellene és betartania a közlekedés szabályait. Ezért nem véletlen, hogy lényegében végigkíséri az autós etikett szabályait is, legyenek azok írottak, vagy íratlanok.

Mindannyian ültünk már hosszú perceket, akár órákat is dugóban. Ilyenkor ingerültebbek vagyunk, a stressz pedig a rossz döntések melegágya. Emlékeznünk kell azonban a bizalmi elvre, melynek alapján a többi közlekedőre való tekintettel kell autót vezetnünk, ilyen például a tolakodás. A türelmesen és szabályosan várakozókkal szemben illetlenség, másrészt a KRESZ szabályaival szembeni vétség, ha ilyen helyzetekben szabálytalanul tolakodunk, ezek a helyzetek akár balesethez is vezethetnek.

A bizalmi elv alapfeltétele az, hogy mindannyian ismerjük és következetesen betartsuk az írott és íratlan szabályokat.

A beengedés íratlan szabálya (gondoljunk az autóinkra egy cipzár fogaiként)

Az előzőekben leírtakhoz hasonló a helyzet a beengedéssel kapcsolatban is. Amikor valahol feltorlódik egy kocsisor, vagy akár csak egyetlen autó várakozik már hosszú percek óta (például azért, mert megszűnt a sávja), hogy folytathassa útját, előbb vagy utóbb valakinek be kell engednie őt. Ezt nem csak az illem diktálja így. Az, hogy a sávunkba bekéredzkedőt beengedjük, a dinamikus közlekedést elősegítő szabálynak minősül. Hiszen ezáltal forgalmi torlódást előzünk meg. De meddig legyünk türelmesek és engedékenyek, mikor kedvezzenek nekünk mások? A legtöbb vita ebből adódik, ennek megoldása pedig az úgynevezett cipzár-elv – vagy más néven fésű-szabály –, amelynek lényege egyszerű: mindenki önként engedjen be maga elé egy, a megszűnő vagy beszűkülő sávból érkező autóst. A módszer ráadásul nemcsak udvarias, hanem sokkal hatékonyabb és biztonságosabb is, ezt kutatások is bizonyítják. A türelmetlenség fokozza a stresszt és akadnak olyan sofőrök, akik kiabálással, „bemutogatással" reagálnak le helyzeteket. Ezzel felbosszantjuk magunkat, és a közlekedés többi résztvevőjét is, ami még nagyobb káoszt szülhet. Ne tegyük! 

Az elsőbbségről lemondás szabálya szintén egy olyan művelet, amelyről nem nagyon olvashatunk a KRESZ-tankönyvekben. Ez azért lehetséges, mert bár az évtizedekkel korábbi könyvekben még szerepelt ez a kifejezés, a mai könyvek és online tananyagok azonban már nem tartalmazzák ezt, a gyakorlatban azonban megmaradt.

A szabály kimondja, hogy az elsőbbséggel rendelkező autó vezetője lemondhat az elsőbbségéről. Ennek azonban feltételei vannak: a lemondás csak két sofőr között, félreérthetetlen jelzéssel (pl. lassítás, jelzés majd megállás) jöhet létre; a belső sávban egyenesen haladó elsőbbségről való lemondása, nem mentesíti a balra bekanyarodót, a külső sávon haladó részére történő elsőbbségmegadás alól; az elsőbbségről való lemondást nem lehet visszavonni. 

Könyvtárunkban olvasható folyóiratok

Mire és mikor használható a vészvillogó vagy mikor és mire nem?

A vészvillogó (elakadást jelző lámpa) használatával kapcsolatban számos tévhit él az autós közösség körében. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy mikor kell vagy épp mikor tilos vészvillogót használnunk.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a vészvillogót vontatáskor be kell kapcsolni. Pedig a KRESZ egyértelműen másképpen vélekedik erről: „57. § (8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését – kivéve ha a járművet emelve vontatják –, működtetni kell, továbbá – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között – a vontatott járművet is ki kell világítani."

Mivel a vészvillogó használata közben nem tudunk indexelni, ez a tévhit meg is dőlt. De van még egy eset, amikor előszeretettel használjuk a vészvillogót, szabálytalanul.

A KRESZ szerint: "Az úttesten levõ elromlott jármûvet az elakadást jelzõ háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali elsõ és hátsó irányjelzõjének egyidejû mûködtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelzõ lámpával."

Ismerős szituáció mindenki számára, amikor egy parkolóhelyet nem találó autó hirtelen „lerobban" az úti célja közelében, és néhány percig akadályozza a forgalmat.. Ez teljesen szabályellenes és másokat akadályozó, illetlen magatartás. Tartózkodjunk tőle.

A vészvillogó nem egy „szabad parkolás" kártya, hanem valódi vészhelyzet esetére tervezett jelzőberendezés, amelyet akkor használhatunk, ha járművünkkel forgalmas útszakasz közelében kell megállnunk, műszaki vagy egészségügyi okok miatt.

A vészvillogó használata továbbá megengedi, hogy megköszönjük a közlekedésben részt vevő társunknak, hogy beengedett a sávjába, vagy elnézést kérjünk, ha figyelmetlenségből megzavartuk a mögöttünk haladókat a nyugodt közlekedésben. 

Hogyan és miért jeleznek egymásnak a sofőrök?

A közlekedésben részt vevők között akad néhány egyezményes jelzés, amelyeket jó, ha ismerünk:

  • korábban megszokott jelenség volt, a fénykürt fel-lekapcsolása (villogtatás), valamint a mutatóujjal való körözés közúti ellenőrzést vagy traffipaxot jelentett; ez ma már nem megengedett jelzés, büntethet érte a rendőrség.
  • ha hosszan villantjuk fel a fénykürtöt, azt jelezzük, hogy a szembejövő (vagy előttünk közlekedő) valamiféle műszaki problémával küzd (például nem ég valamelyik lámpája);
  • ha jobbra tartva jobbra indexelünk – úgy, hogy közben nem tudunk ebbe az irányba kanyarodni –, azt jelezzük a mögöttünk haladónak, hogy nyugodtan megelőzhet minket, szemből nem jön semmi, ő pedig segíti a manőver végrehajtását;
  • valamint, ahogy azt már a fentiekben is írtuk, a vészvillogó rövid használatával elnézést kérhetünk, vagy megköszönhetjük a másik udvariasságát. 

A belső sáv használatának etikettje

A KRESZ szabályai kimondják, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobb szélső forgalmi sávban kell közlekednünk, és csak előzés, kanyarodás vagy megfordulás során hajthatunk rá más forgalmi sávra. (A manővert követően természetesen vissza kell térnünk a külső forgalmi sávba.)

A művelet egyszerű: folyamatosan a külső sávban haladunk, majd amikor utolérünk valakit, a mellettünk lévő (belső) sávban megkezdhetjük az előzést – feltéve, hogy az említett sáv szabad –, majd miután végeztünk, visszatérünk a külső sávba.

Ezt jobbra tartásnak hívjuk. Betartása nemcsak az autós etikett szempontjából fontos, hanem azért is, mert be nem tartása a KRESZ szabályai elleni vétség.

A ködlámpát csak ködben használjuk – és a távolsági fényszóróval is óvatosan bánjunk!

A ködlámpák bekapcsolása által okozott extra fény elvonhatja a szembejövő autósok figyelmét. Nem is beszélve a magasabban elhelyezkedő utastérrel rendelkező teherautókról vagy terepjárókról, ezek ugyanis még zavaróbb szögben vakítanak.

Éppen ezért a ködlámpákat csak ködös időjárási körülmények között használjuk. Ilyenkor ugyanis a talajhoz közelebb eső alacsony fények jelentősen javítják a gépkocsivezető számára az út láthatóságát.

Hasonló szabályok érvényesek a távolsági – köznyelvben sokszor országúti – fényszóróra. Ha a távolban feltűnik egy szembe közlekedő jármű, vagy valaki mögé érünk, kapcsoljuk le az országútit, hogy ne vakítsuk el – se szemből, se hátulról.

Sokan nem tudják, hogy hídon áthaladva is tilos fényszórót használni, ha azok a hajózást veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak. (Bár belátjuk, ilyen forgalmi szituáció ritkán fordulhat elő, de nem árt erre is felkészülni.)

Bár ennek magától értetődőnek kéne lennie, sajnos mégsem az. A gyalogátkelőhelynél (másképpen zebránál) várakozó, vagy oda éppen megérkező gyalogosnak elsőbbsége van az autóssal szemben, kivéve, ha a forgalmat nem lámpa irányítja a gyalogosok számára is. Az elsőbbség megtagadása a legrosszabb esetben akár emberéletet is követelhet. Adjuk meg az elsőbbséget a gyalogosok számára.

Ha velünk szemben valaki udvariasan, előzékenyen járt el, ne mulasszuk el megköszönni a gesztusát. Ezt a fentiekben már részletezett módon, vészvillogó felvillantásával, illetve a jobb kéz néhány másodpercig tartó felmutatásával is megtehetjük. Mindkét megoldás nemzetközileg is elismert módszer. 

Ültetési etikett az autóban

Nemcsak a közlekedés biztonsága, hanem saját megítélésünk is múlhat az autós etikett ismeretén. Sokan nem is tudják, de még az ültetésnek is megvannak a maga szabályai.

Abban az esetben, ha az autót hivatásos sofőr vezeti – vagy éppen egy fontos üzleti partnerünk elé küldjük ki munkatársunkat, asszisztensünket, az első számú kitüntetett hely a jobb oldali hátsó ülés, a második a bal oldali hátsó ülés, a harmadik pedig a gépkocsivezető melletti, köznyelven „anyósülés"lesz.

Változik azonban a helyzet, amennyiben az autót a vendéglátó, a házigazda vezeti. Ekkor ugyanis a mellette lévő hely élvez kiemelt szerepet, a hátsó ülések egymáshoz viszonyított sorrendje pedig nem változik az előzőhöz képest.

Ilyenkor, az a lényeg, hogy a kiemelt személy zavartalanul társaloghasson vendéglátójával, mellette foglaljon helyet, illetve a jármű megállását követően azonnal a biztonságos járdára léphessen ki.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy minden esetben a gépkocsivezető száll ki utoljára a járműből, és ő száll be először az autóba. 

A vezetés közbeni mobilozás

Felgyorsult világunk elengedhetetlen kelléke a mobiltelefon, melyet a nap minden szakaszában folyamatosan használunk, így gyakran előfordul, hogy gépjármű vezetés közben is telefonálunk, annak ellenére, hogy a KRESZ tiltott cselekményként határozza meg.

A közúti közlekedés szabályait egy rendelet tartalmazza, az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, vagyis a KRESZ. A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések között található az előírás, mely alapján nem lehet vezetés közben mobilozni. A szabály pontosan így szól: „a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat." Nem csak a telefonálást, vagy sms üzenetküldést bünteti a rendelet, hanem a mobiltelefon bármilyen okból történő kézbentartását. Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert gyakran az a tapasztalatunk, hogy a köztudat szerint csak a telefonálást büntetik.

Használata balesetveszélyes.

Pontos magyar adatunk nincs, de az amerikai statisztikák szerint az évi 2,5 millió embert érintő közlekedési balesetek több mint felében (64%) mobiltelefonálás is közrejátszik. Érdekes tény, hogy az autóbalesetek alkalmával az ütközések mintegy 3 másodpercen belül következnek be. Ehhez képest megközelítőleg 5 másodpercig vezetünk vakon, amíg egy SMS-t vagy Messenger üzenetet elolvasunk, és akkor még nem is válaszoltunk rá. Ha azt vesszük alapul, hogy átlagosan 50 km/h-val haladunk, akkor majdnem 14 métert teszünk meg másodpercenként, tehát 5 másodperc alatt mintegy 70 métert haladunk. Ez a Szabadság híd ⅕ része. Inkább némítsuk le a készüléket, amíg a volán mögött ülünk. Természetes kellene, hogy legyen az, hogy ittas, vagy bódult állapotban nem szabad volán mögé ülni. Ez az állapot lelassítja a reflexeket, a reakció időt és könnyen balesetet szenvedhet, illetve okozhat a vezető. Ne tegyük ki magunkat és másokat sem ennek a veszélynek. 

Ezek voltak az autós etikett legfontosabb szabályai. Betartásuk egyrészt, a lelki békénket, másrészt a nyugodt, és biztonságos közlekedést szolgálják. Érdemes tehát betartani őket, és másokkal is megismertetni ezeket. 

Írta: Korpás Szilvia

A kenyér világnapja - október 16.
Mint annyi mindennek, a balkezeseknek is van világ...

Kapcsolódó tartalmak

Tiszaújváros - Érezd magad otthon logó

Hamvas Béla Városi Könyvtár
Cím: 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 37. 
Telefon: 49/548-430
 

Minősitett konyvtar cim

Minősített könyvtár cím

(C) 2023 | TISZAÚJVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR | Készítette: TPMH