

Mottó: A múltat nem kell végképp eltörölni, a múlt okulásul is szolgálhat.
Blogsorozatunk egy korábbi írásában már említettem, hogy a szocialista iparvárosok névadási gyakorlata Tiszaújváros és Dunaújváros esetében nagyon hasonló. Ebben a cikkben a városnév változás újabb állomásáról lesz szó. Mielőtt kitérnék a névváltozás történetére, előtte érdemes megemlékezni arról, hogy az 1990-es szavazólistában található névváltozatok között volt olyan, amely már korábban is felmerült javaslatként a város nevére. Elevenítsük fel ezeket röviden. 1959-ben a Borsodi Műszaki Értelmiség Intéző Bizottsága nevében Bíró Antal főtitkár javasolta, hogy legyen a település neve Tiszaújvár [1]. Két évvel később, 1961-ben a MTESZ Borsodi Intéző Bizottsága a Magyar Földrajzi Társasággal egyetértésben a Tiszaújváros [2] nevet javasolták. [3] Mind a két javaslat a Tisza közelségére hivatkozott. Az 50-es évek végén, 60-as évek elején sokat foglalkoztak az újonnan épült település nevével, ugyanis heves viták tárgya volt, hogy Tiszaszederkényhez vagy Tiszapalkonyához tartozik az újonnan épített város. A döntést végül felső szinten hozták meg: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 28/1961. sz. (márc. 24.) határozata úgy rendelkezett, hogy az erőmű, a TVK és a lakótelep Tiszaszederkényhez kerüljön.[4] Innentől számítjuk a „Tiszaszederkény–Újváros" elnevezést. Két évvel később a Községi Tanács 1963. október 11-i ülésén már felmerült, hogy a település neve Tiszaújváros legyen. [5]
Ebből is látható, hogy korábban is voltak olyan elképzelések, amelyek elvetették a Tiszaszederkény nevet. Viszont voltak olyanok is, akik a több évszázados név megtartása mellett tették le a voksot. Ez a választóvonal az 1990-es szavazás során is megjelent, a névváltozásról szóló döntést azonban hosszas viták előzték meg.
A rendszerváltozás idején az alakuló pártok egyetértettek abban, hogy a szocializmus minden jelképét el kell távolítani, beleértve a város nevét is. A Városi Televízió 1989. májusi adásában a település nevének kérdését járta körül.[6] A városnév ügyében az újonnan alakuló politikai pártok véleménye megoszlott arról, hogy mi legyen a település neve, abban viszont tökéletesen egyetértettek, hogy a Leninváros név elfogadhatatlan. Az MDF a Tiszaszederkény név mellett tette le a voksot, és a népszavazást is az eredeti név mellett vagy ellen képzelte el. [7] Petícióval fordultak Hegedűs György tanácselnökhöz, hogy a népszavazás időpontja az országgyűlési választás legyen. A tanácselnök válaszában jelezte, hogy az MDF által javasolt időpont nem megfelelő a szavazásra. Hegedűs György Timmer Lászlónak írt nyílt levelében azonban támogatta a népszavazásra vonatkozó kezdeményezést. [8] A levélváltáshoz kapcsolódva a Leninvárosi Krónika körkérdést tett fel a pártok képviselőinek, akik egyetértettek abban, hogy a város lakóinak kell döntenie a kérdésben.[9]
Az SZDSZ az MDF-fel ellentétben nem támogatta a Tiszaszederkény nevet, különböző névváltozatokat fogalmaztak meg, amelyek kapcsolódtak a település történetéhez és közvéleménykutatást végeztek a városlakók körében[10] 1990. június 18 és 23 között. A javasolt nevek közül Tiszaújvár: 216, Újszederkény: 75, Bélahalma: 8, Kisfalud: 3. Önálló javaslatként: Tiszaújváros: 151 ajánlást kapott. Leninváros 197 ajánlással 27 százalékos ajánlási arányt kapott. A Tiszaszederkény névre 34-en szavaztak. Az ajánlott nevek mellé voltak, akik saját ötletüket írták a lapra. Ízelítőül néhány a javaslatokból: Szederkényváros, Gyárvár, Grószverőce, Kőhalom, Büdösbürgönc, Betoncity, Tiszaújhely etc.[11] Ahogy a közvéleménykutatás eredményéből sejteni lehet a városlakók többsége a névváltoztatás mellett tette le a voksát, ugyanakkor nagyon megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy mi legyen Leninváros új neve.[12]
Természetesen nem csak a pártok, hanem a városlakók is kifejtették véleményüket a helyi sajtóban. A Krónikában megjelenő olvasói levelek is tükrözik a névváltozással kapcsolatos politikai vitákat, jól mutatják a lakosság megosztottságát is. A közvéleménykutatás eredményének közlése után 1 héttel megjelent néhány olvasói levél, amelyben kifejtették véleményüket a „szavazásról". Ezt követően a helyi sajtóban nem találunk több cikket a témában. A kérdés majd csak az önkormányzati választás után kerül újra napirendre.
1990. október 30-i ülésén a Leninvárosi Önkormányzat egy ad hoc bizottságot hozott létre a város nevéről és az utcanevekről való döntések előkészítésére. [13] A bizottság által benyújtott javaslatot a képviselőtestület nem fogadta el: „mivel a testület az ad-hoc bizottság által benyújtott javaslatot — a város neve legyen Tiszaszederkény, s erről igen-nem alapon kérdezzék meg a lakosságot — a beterjesztett formában nem fogadja el, mondván nem erre, hanem a meghozandó döntés előkészítésére kaptak megbízást. A képviselő-testület határozatban rögzítette, hogy a város nevét meg kívánja változtatni, és az erről szóló javaslatról saját hatáskörében fog dönteni a lakossági vélemények kikérését követően." [14]
A képviselő-testület 1990. november 22-i ülésén dr. Lantos Jánosné az ad hoc bizottság elnöke ismertette a lakosságtól beérkező véleménykérő lapok eredményét:
„Tiszaújvárosra 2084, Tiszaszederkényre 1727, Újszederkényre 213, Tiszaújvárra 191, Tiszaújhelyre 100, Tiszaújlakra 46 és a szelvényen egyébként nem szereplő – ezért a korábbi döntés alapján „érvénytelennek" tekinthető [sic!] – Leninvárosra 77 ajánlás érkezett."[15]
A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy alternatívaként Tiszaújvárost és Tiszaszederkényt veszik számításba. Hosszas vita után került sor a szavazásra: a képviselők 12-6 arányban Tiszaújváros mellett tették le a garast, majd tizenhatan támogatták a szederkényi városrész önálló névhasználatát.
Ezt a 3805/1990. 46/Képviselőtestületi határozatban így fogalmazták meg:
"A Leninvárosi Önkormányzati Képviselőtestület a város nevét „Leninváros"-ról „Tiszaújváros"-ra javasolja megváltoztatni. A Képviselőtestület javaslatát a Köztársaság Elnökének döntésre felterjeszti. A jelenlegi Szederkény városrész település résznévként a Tiszaszederkény nevet használja. A használat módja: Tiszaújváros-Tiszaszederkény."
A képviselő-testület javaslatát felterjesztette a köztársasági elnöknek döntésre. A Magyar Közlöny 7. számában jelent meg a Köztársaság Elnökének 25/1991. (I.25.) KE határozata Leninváros nevének Tiszaújváros névre változtatásáról. „A Belügyminiszter előterjesztésére Leninváros nevét 1991. február 1. napjától Tiszaújváros névre változtatom. Göncz Árpád, a Köztársaság elnöke" [16].
1991. március 14-én a Derkovits Gyula Művelődési Központban tartott ünnepi ülést a képviselő-testület, amelyen dr. Zabos Géza, önkormányzati képviselő mondta az ünnepi beszédet. Az új városnévről szóló oklevelet dr. Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke adta át Farkas Zoltán polgármesternek. Az okmány átvétele után ünnepi műsor következett.
1991. február 1-től Tiszaújvárosban éljük mindennapjainkat…
Kitka Zsuzsa
helyismereti könyvtáros
[1] Ez a névjavaslat szerepelt az 1990-es felmérésen is, amelyen a városlakókat megkérdezték, hogy mi legyen a település új neve.
[2] Ez a névjavaslat szerepelt az 1990-es felmérésen is, amelyen a városlakókat megkérdezték, hogy mi legyen a település új neve.
[3] Cseterki Sándor: Tiszaszederkény története: alapításától kezdve a várossá nyilvánításig. Leninváros: Városi Tanács, 1989. p. 125.
[4] Miskolczi Ferenc a tiszaszederkényi Tanács VB elnöke 1961-ben levelet írt Borsod Megyei MTESZ Intézőbizottságának, melyben arra kéri őket, hogy ne javasoljanak neveket a településnek, mert az Tiszaszederkény és ezt vegyék tudomásul.
[5] A 3-8/1963. 51. sz. Tanácshatározat-ban a „városlakók" véleményére hivatkozva kérik a névváltozást. Ez ekkor még elmaradt.
[6] Szederkény vagy Leninváros = Leninvárosi Krónika 7. évf. 20. sz. (1989. május 18.) p. 1.
[7] Elnökválasztás és petíció: ünnepi MDF-ülés = Leninvárosi Krónika 8. évf. 3. sz. (1990. január 18.) p. 2.
[9] Hegedűs György: Nem eshet egybe a választás és a népszavazás: válasz a petícióra = Leninvárosi Krónika 8. évf. 4. sz. (1990. január 25.) p. 2.
[9] Mire keresztelné?: a Krónika körkérdése = Leninvárosi Krónika 8. évf. 5. sz. (1990. február 1.) p. 2.
[10] Bede Zoltán: Városkeresztelő = Leninvárosi Krónika 8. évf. 22. sz. (1990. május 31.) p. 2.
[11] Tiszaújvár lesz a nevünk?: a közvélemény-kutatás eredménye = Leninvárosi Krónika 8. évf. 26. sz. (1990. június 28.) p. 1.
[12] A számokból jól látható, hogy pár százan vették a fáradtságot és nyilvánítottak véleményt az SZDSZ közvéleménykutatásában. Így ez a minta nem reprezentatív.
[13] A bizottság elnöke: dr. Lantos Jánosné képviselő. Tagjai: Mészáros József képviselő, Bíró Erika képviselő, Timmer László képviselő.
[14] Magas fordulatszám – üres járatokkal: ülésezett a képviselő-testület = Leninvárosi Krónika 8. évf. 46. sz. (1990. november 15.) p. 2.
[15] Viták kereszttüzében az új városnév = Leninvárosi Krónika 8. évf. 48. sz. (1990. november 29.) p. 3.
[16] Az eredeti oklevél megtekinthető a Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításán.
(C) 2023 | TISZAÚJVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR | Készítette: TPMH