100 éve született Romhányi József, a rímhányó

Generációk nőttek fel azokon a rajzfilmeken, melyeknek a szövegét ő írta, szállóigévé vált mondatait mindenki ismeri. Munkássága azonban ettől sokkal többrétű és gazdagabb. Páratlan nyelvi tehetsége olyan adomány volt, amelyet csak nagyon kevesen tudhatnak magukénak. 

Óriási irodalmi, nyelvi és művészeti tudással rendelkezett, már iskolás korában is ógörög és latin nyelvből nyert országos versenyeket. A bolondos versek írásán túl operákat és musicaleket fordított, illetve saját opera-szövegkönyveket, rajzfilmszövegeket is írt. De ahogy ez a nagy művészeknél gyakran előfordul, életében mégsem ismerték el méltóan.

Élete nem volt viszontagságoktól mentes. Sok mindent át és túl kellett élnie, világháborút, diktatúrákat, forradalmat. 1921-ben született Nagytétényben, író, költő, műfordító, humorista, forgatókönyvíró, muzsikus volt. Sikeres költői, írói munkásságát zenei tanulmányai nagyban segítették, brácsán játszott és énekelt.

Erről ő maga így vélekedett: „Talán az egésznek éppen az a titka, hogy elsősorban muzsikus vagyok. Zenei pályámat, mint hegedűs kezdtem, majd énekelni tanultam, de fiatal korom óta foglalkozom dalszövegfordítással is. Nos, a szavak összecsengése, a bennük rejlő ritmikai játék feltétlen rokonságban van a zene világával. A dalszövegírás is kitűnő gyakorló iskola volt, hiszen a szöveget nagyon pontosan megadott ritmikára, mondhatnám, a zene-kényszerzubbonyába szorítva kell megírni. Végül, mindig nagyon szerettem játszani, és így jutottam el a szavak zeneiségében rejlő lehetőségek játékos kipróbálásáig." 

A háború alatt hadifogságba került, de humora ott sem hagyta el, sőt ez segített neki túlélni a borzalmakat. "A fogságom idején, elsősorban zenész lettem. A Cseh Filharmonikusok néhány katonaként fogságba esett tagjával lágerzenekart alapítottunk, mellyel rendszeresen fel is léptünk. Zenészként különböző kiváltságokat élveztünk, például gyakran osztottak be konyhai szolgálatra".

 „Körülöttem füstös üstök:
készül a früstük!
Izmaim már merevek,
úgy kavarok-keverek.
És sűrű cseppet izzadok, hogy hízzatok!"

(Ifjonci versek: Amikor szakács voltam a fogságban)

Huszonöt évesen tért haza. A megélhetés reményében verseit különféle újságoknak adta el, közben újakat is írt. Várkonyi Zoltán, volt diáktársa és a magyar színház- és filmművészet egyik nagy alakja különböző szórakoztató műsorokba szervezte be konferansziéként. A műsorszámok között saját maga szavalta el verseit, amelyeket a közönség rendszerint tapsorkánnal fogadott. Mondanivalója azonban nemcsak mulattatott, hanem burkoltan éles kritikákat is adott az emberi jellemről.

Később a magyar rádióban volt dramaturg, az 1956-os forradalom után az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett, ezután a Magyar Televízió szórakoztató osztályán dolgozott hasonló beosztásban, majd 1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig a Magyar Rádió zenei főosztályán volt dramaturg.

Romhányi nevéhez fűződik a Keleti Márton rendezte Két vallomás című film Párizsban szép a nyár című, később slágerré vált betétdala. 

Neves külföldi zeneszerzők, többek között Gluck, Rossini, Johan Strauss és Carl Orff műveit fordította magyarra. A népszerű Webber-musical, a Macskák magyar szövegkönyvét és Ránki György Muzsikus Péter című operájának librettóját is ő készítette.

Forgatókönyvíróként kitűnő rajzfilmek, mint a Dargay Attila-féle Lúdas Matyi, vagy a Nepp József alkotta Hófehér szerzőjeként dolgozott.

Parádés rímekből szőtt szövegeit legtöbben a rajzfilmekből ismerhetik. Sziporkázó mondatai tették sikeressé a Mézga családot, a Dr. Bubót, a Mekk mestert, a Foxi Maxit valamint a Frédi és Bénit, amelyeknek a szövegeit ő írta, illetve fordította. 

Habár ezek a szövegek nagyon népszerűek voltak, nem tekintette irodalmi jelentőségűnek: „Félreértés azonban ne essék: a Flintstone-szövegek átköltését magam sem szántam, nem is tekintem irodalomnak. Szavak frappáns összecsengése csupán, nem vers, hanem csak szójáték, itt-ott rím és próza. Játék, pihenés, kikapcsolódás – mind a szerzőnek, mind a nézőnek. Ennek az sem mond ellent, hogy egy-egy fordítás elkészítése iszonyúan sok munkával jár. Ez a munka azonban igen szórakoztató." Azt is kiemelte, hogy a szövegek a nagyszerű szinkronhangok nélkül keveset érnének, és a rajzfilm eredetijéről is elismerően szólt.

A Frédi és Béni annyira népszerű lett itthon, hogy 1977 szilveszterén Romhányi József írt egy jelenetet, amit Márkus László és Csákányi László, Paudits Béla, Antal Imre, Szuhay Balázs, Szatmári István, Képessy József adott elő. 

1983-ban jelent meg önálló versgyűjteménye, a Szamárfül, amely rendkívül népszerűvé vált és többször is kiadták. A kötetben állatverseit gyűjtötte csokorba a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezve, s a kacagtató-ironikus stílusban. Meggyőződése volt, hogy a kancsal rímek többet érdemelnek, nem használja ezeket eleget a magyar irodalom. Így állatversei jó része ilyenekre épült, melyeket többen meg is zenésítettek.  

Számos más könyvével is maradandót alkotott: írt verses mesét Mese az egér farkincájáról címmel, fantasztikus regényt Mézga Aladár különleges kalandjairól, verses képeskönyvet Tíz pici coca címmel, humoros elbeszélésciklust Doktor Bubóról.

Romhányi Józsefet 1983-ban érdemes művész címmel jutalmazták, ám az elismerésnek már nem örvendhetett sokáig, május 7-én Budapesten meghalt. 

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
? Romhányi József dokumentumajánló
? Romhányi mesék kvíz - Kahoot! játék
? Mesetarisznya

 Írta: Ujjné Tellér Gabriella