Tegeződés, magázás, megszólítás - Illemtan, illemszabályok

2022. január 07. Péntek

Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy kellemetlenül érezte magát a tegeződés-magázódás útvesztőiben, mert nem egyszerű, hogy ki mikor és hogyan ajánlhatja fel a tegeződést.

Viselkedéskultúránkban talán ez a terület az, amelyik azutóbbi időben a legnagyobb változásokon ment keresztül. Még nem is olyan régen a tegezés egy igen közeli bensőséges viszonyt feltételezett, napjainkban ennek súlya már elenyésző.

Korábban a tisztelet és a hierarchiában elfoglalt hely kifejezésének az egyértelmű jele volt a magázó formulák használata, és nem csak a hivatali életben, de a magánéletben is jelen volt. Ma is vannak olyanok, akik a szüleiket és idősebb családtagjaikat nem csak gyermekként, de felnőttként is magázzák, de ez ma már nem túl gyakori. Ugyanígy a házastársak közötti kommunikáció is magázódással történt, illetve a férj ugyan tegezte a feleségét, de a nő részéről történő viszonttegezés elképzelhetetlen volt. A tisztelet megadásának, illetve az egymás közti viszony minőségének nem a tegezés és magázás szab határt, sokkal inkább a megszólítás és a stílus jellemzi a beszélők kapcsolatát.

Az idősebbek és a magasabb rangúak irányába ma is a tiszteletünket fejezzük ki a magázó kommunikációval, ugyanakkor míg korábban az ilyen státuszúak gyakran tegezték a náluk fiatalabbakat vagy alacsonyabb rangúakat, ma ez már nem elfogadott. A nők családban és társadalomban betöltött szerepének változásával a velük való kommunikáció is változott, és nagyon sokáig tartotta magát az a szabály, hogy kizárólag a nő ajánlhatja fel a tegeződést a férfinek, fordítva soha.

Ki kinek, mikor és hogyan ajánlhatja fel a tegeződést?

A tegeződés hármas alapszabálya, amely szerint idősebb a fiatalabbnak, magasabb beosztású az alacsonyabb rangúnak és nő a férfinek ajánlhatja fel a tegező viszonyt, jelenleg is él. Ugyanakkor ma már azt is fontos megvizsgálnunk, hogy az adott élethelyzetben e három kritérium közül melyik a domináns, és annak megfelelően kell döntenünk.

Egy munkahelyen például, ahol nem a nemi szerepek a dominánsak, ma már kifejezetten elfogadott, ha a férfi főnök ajánlja fel a tegeződést a hölgy beosztottnak. De ugyanígy az is elképzelhető, hogy egy fiatal hölgy vezető kéri meg az idősebb férfi munkatársat, hogy tegeződjenek. Ezekben az esetekben a beosztási kritérium a döntő, és az életkor, illetve a nemi szerep másodlagossá válik.

Sokat hallott szabály, hogy a felajánlott tegezést nem illik visszautasítani. Előfordulhat azonban olyan élethelyzet, amikor nem érezzük komfortosnak a tegeződést vagy úgy gondoljuk, hogy ennek hatására a másik fél esetleg többet enged majd meg magának, mint amit mi szeretnénk, azaz visszaél a helyzettel. Ilyenkor udvariasan ki lehet térni a felajánlás elfogadása elől.

Ahol és akikkel nem illik tegező viszonyt kezdeményezni

Orvosnál, kórházban – Még ha fiatal is az orvos vagy az ápoló, soha ne tegezzük, mert az tiszteletlenség a hivatásukkal szemben!

Hivatali ügyintézéskor, üzletben, étteremben, úgyszintén nem illik.

Ne felejtsük el: ha valakit azonnal tegezünk, és ő visszategez, bár fiatalabb, alacsonyabb rangú nálunk, akkor azon nem érdemes megsértődni! Ilyen módon ugyanis feljogosítjuk a letegezett személyt a tegeződésre.

Ha valakivel összetegeződünk, akkor ahhoz tartanunk kell magunkat még akkor is, ha idővel esetleg rangbéli különbség alakul ki.

Előfordulhat az is, hogy valakivel már régen találkoztunk, és elfelejtettük, miben maradtunk. Ilyenkor érdemes rákérdezni inkább, mint, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljünk.

Munkahelyen általában férfiak-férfiak, illetve nők-nők között automatikus a tegeződés. Azonban jelentős korkülönbséget tapasztalva várjuk meg a másik fél kezdeményezését!

Hány éves korig tegezhető egyoldalúan a gyermek?

Erre nincs pontos meghatározás, általában a felnőttkor küszöbéig (17-18 éves korig) tanácsos, amennyiben nem akarjuk, hogy visszategezzen.

25 év felett már sértő lehet valaki számára, ha csak úgy letegezik. Ha nem egyértelmű, hogy tegezhetjük-e az illetőt, inkább magázzuk, amíg ő fel nem ajánlja annak ellenkezőjét.

A protokoll etikett előírásai szerint, a tegeződés csak felajánlás után elfogadható megszólítási forma, az egymást nem, vagy csak alig ismerő személyek között. Bizonyos társadalmi rangok és korok képviselőinek automatikusan kijár a tiszteletteljes magázódás. Ilyen személyekkel szemben megengedhetetlen a tegeződés kezdeményezése. A köztársasági elnök, miniszterelnök, országház elnöke, egyházi főméltóságok, stb. személyükben hordozzák a legmagasabb rangot, ezért velük szemben minden esetben a magázódás az előírt.

Az azonos neműek kommunikációjában, mindig az idősebb személy kezdeményezheti a közvetlenebb formát, ezzel megtisztelve a nála fiatalabb beszélgetőpartnerét. A fiatalabbnak ilyenkor illik megköszönnie a lehetőséget, és udvarias formában viszonoznia a tegeződés lehetőségét. Eltérő rangú, azonos korú, és azonos nemű személyek esetében, manapság igen gyakori a felhatalmazás nélküli tegeződés.

Magázódás: Az 1830-as években nyelvi versenyt hirdettek, hogy a német Sie-nek, mi legyen a magyar megfelelője. Gróf Széchenyi István nyerte a versenyt – az „Ön" megszólítási formával.